Home sweet home 2016.03.14.
Mivel vasárnap is dolgozom, fura ez a mai szabadnap. Bár inkább dolgoznék ( persze,hogyne...), kell a pénz. Úúúgy vágyom egy kis házra, hogy az kimondhatatlan. Persze minden más lenne, mindent magamnak kellene megcsinálnom, hisz itthon még mindig nem lehetek háziasszony... Vágyom kertre, egy kutyára, napsütésre, madárcsicsergésre. Egy saját konyhára, egy új életre (?) . Hitel nélkül nem tudnánk belevágni, de nem, soha nem fogunk felvenni, nem leszünk hülyék. Kinéztem abban a kis városkában ahol lakik a párom, egy házat, mert hát ugyé ő nem szeretne elmenni onnan, én meg szívesen költözöm miatta, itt csak a családom van akik miatt maradnék. De hát kocsival csak 20 perc a másik hely. Az a probléma, hogy potom 14 millió a ház. Haha, tényleg csak a csodára várhatok. No de annyira megfogott... tennék be képet, de hát neeeeeem. 1920-ban épült, 180 nm-es épólet, maga a konyha kb 54 nm. ÓRIÁSI. Még görkorcsolyázni is lehet. Már képzeletben be is rendeztem, pedig tudom, hogy soha nem lehet az enyém/miénk. Fehér ház, zöld ablakokkal zsalugáterekkel, kis tornáccal,és a kertnek a folytatása egy rét szerű zöld táj...( bár így egyszerűbb betörni szóval ..) Elképzeltem szép provence stílusban. Lefesteném a zöldet szép sötét kékre, és boltíveket helyeznék el pár helyre. Négy hatalmas szobája van, egyet mindenképp kisajátítanék magamnak, kis tervezgető alkotó helynek, ahová szabad az elvonulás. Óh mindegy is, jöjjön egy kis inspiráció, hogy mit hogy merre...Amúgy pinterestemen egy csomó képet mentettem le, amik a szívem csücskei, tényleg azok amire vágyom, de sose érhetem el.
|